Hova lettek Morganék?

A minap olvastam a Vox-ban, hogy míg a többi országban a romkom egy töltelék stílus, addig kicsiny országunkban ez a vezető filmes műfaj. Ez mozgatja meg leginkább a nézőket. Persze néha ennek ellentmondanak és jön egy teljesen más zsánerű film (pl: Avatar) és földig alázza az összes romantikus komédiát.

Arra, hogy a magyar ember szereti a limonádét a legjobb példa a magyar filmgyártás. Alig van most már olyan film, amiben Csányi Sanyi vagy Fenyő Iván ne lenne húú de nagyon szerelmes. Idén is 2 már tuti: Szinglik napja, meg az Igazából apa. Mindkettő romkom.

És hogy ez hogy jön a Morganékhez? Lehet egy ilyen alkotás akármilyen szar, nálunk úgyis sokan vannak rá, mert szeretjük az alacsony színvonalú poénokat és azokat a filmeket, amin nem kell gondolkozni.

Meryl és Paul épp egy válókereset közepén vannak, mert Paul egyszer félrekefélt. Itt csöppenünk bele a történetbe, Paul visszaakarja szerezni kedvesét. Egy balul elsült vacsora után azonban ahelyett, hogy egymás karjaiba omlanának, szemtanúi lesznek egy gyilkosságnak. Hogy ne nyírják ki őket, eldugják őket Istenháta mögé 149-be, hogy az iszonyat kemény bérgyilkos ne találja meg őket. Itt azonban sok-sok fergeteges-hasfalrezegtető-sírvaröhögős poén után kezd valami megmozdulni bennük...

Remélem éreztétek a cinizmust, hisz alapjáraton baromi unalmas film. Barátnőmmel néztük és azon kaptuk magunkat, hogy már szenvedünk kínunkban. Természetesen a mögöttünk ülők fergetegesen érezték magukat, a legszarabb poénokon is könnyesre röhögték arcukat és euforikus kedvükben persze szartak rá, hogy a székemet rugdossák. Persze mi, a műértő közönség, alig találunk olyan poént, amin lehetne nevetni, vagy ha mégis akad, iszonyat bénán vezetik le és már fogjuk is a fejünket.

Egyedül talán Hugh Grant tudott valami jót mutatni a vásznon, de neki is egész végig olyan feje volt, mintha kombináltfogóval szorították volna a heréjét. Sarah Jessica Parker meg úgy ahogy van idegesítő. Semmi mimikája nincs! A legnagyobb veszekedés közben is úgy néz ki, mint Rambo, miután 20 egységnyi katonát kinyírt gépfegyverrel. Annyi a különbség hogy SJP nem vicsorog hozzá, de belegondolva Sly-nak még ott is több mimikája van. Ezt tudná azzal kompenzálni, ha jól nézne ki, de sajnos lópofája van.

Nem csak a főszereplők frusztrálóak, ugyanúgy idegesítő az összes többi szereplő is. A domina diktátor asszisztens, vagy a végzetesen papucs férfi segéd, hogy a szőke cicát ne is említsem, aki olyan hülye, mint az a bizonyos testrészünk, de azért ő viheti a tűzoltóság vezetését. Még számtalan ilyen szánalmas baromság van a filmben és akkor a bérgyilkosra még ki sem tértem.

És ha már a veszekedésnél tartunk. A 103 perc alatt mást se látunk csak veszekednek és veszekednek és veszekednek. Akárhányszor kettesben hagyják őket, veszekednek. Végre együtt vannak, huncutkodnak meg mi egyéb, aztán reggel felkelnek és mit csinálnak? Veszekednek. Tudjátok mit? Én azt mondom, ha Hugh Grant helyében lennénk mi is az első adandó alkalommal megcsalnánk azt a hisztis picsát. És az egyik fő vita forrást majd elfelejtettem: nem lehet gyerekük, mert a csaj meddő. Egyszer kufircoltak falun és máris ott rugdalózik a kis poronty SJP hasában. Biztos a friss levegő tette vagy az ágy másmilyen dőlésszöge.

A filmben leginkább a vidék város ellentétére akarták a hangsúlyt fektetni. Csak hogy értsétek: a film szerint ha falun élsz, Te szánalmas utolsó senki vagy, ráadásul hülye is, de ha Te városban élsz, teszem azt New Yorkban, Te vagy az Isten, mert tuti van 2 diplomád meg Armani inged és Volvoval jársz. Bár ez az USA, tehát kitudja, de erősen kétlem, hogy ilyen durva lenne a kontraszt.

Összegezve a látottakat: aki tudja, kerülje el! Pénzkidobás! A legnagyobb jóindulattal is 2 pont. Ebből egy a stáblistáért jár, mert gyorsan eljutottunk odáig és menekülhettünk ki a teremből, úgyhogy elpazaroltam majd 2 órát az életemből. És ha valaki megkérdezi Halottam-e valamit Morganékről? Még azt is letagadom, hogy léteznek...