Oscar-díjas magyarok

Most, hogy közeledik az Oscar-gála, talán nézzük át, kik is kaptak eddig Oscar-díjat kicsiny kis népünk tagjai közül. Lesz köztük magyar származású és Magyarhonban élő is, valamint kitérek a 2010-es Oscarra is, amiben szintén részesülnek magyarok. Legyünk rájuk büszkék, hisz nem minden nap történik meg ilyesmi.

Előre szólok, nem lesz sétagalopp.

William S. Darling: 1882-ben Sándorházán született Wilhelm Sándorházi néven, aki később látványtervezőnek adta a fejét és aki 3 alkalommal nyert díjat. 1933-ban a Kavalkádért, 1943-ban a Bernadette haláláért és 1946-ban az Anna és a sziámi királyért.

Geza Herczeg: Azaz Herczeg Géza 1888-ban, Budapesten született. 1937-ben készítette el az Emile Zola élete című film forgatókönyvét, amiért később az Oscart kapta.

John S. Toldy: Azaz Székely János 1901-ben, Budapesten született.  Forgatókönyvíró, az Arise, szerelmem című film scriptjéért kapta meg az Oscart 1941-ben.

Vincent Korda: A magyar származású díszlettervező Kellner Vince néven született 1897-ben, Túrkevén. A Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd Kecskemétre látogatott, festő szeretett volna lenni. Komoly tehetségről tett tanúbizonyságot, Bécsben, Olaszországban és Párizsban tanulta tovább a mesterséget. Testvére, Korda Sándor hívására költözött Angliába, ahol díszlettervezőnek állt. 1941-ben a Bagdadi tolvaj díszleteiért kapta meg az Oscar-díjat.

Érdekesség Korda Vincéről:

#1: Miután bizonyította kitűnő hozzáértését és tehetségét Angliában, a London Film művészeti igazgatója lett.

#2: Testvére Korda Sándor, a London Film alapítója és a brit filmipar meghatározó alakja.

Emeric Pressburger: 1902-ben, Miskolcon született Pressburger Imre József néven. Mindig is műszaki beállítottságú volt, a matematikát és a műszaki tudományokat részesített előnyben. Az 1920-as években kezdett forgatókönyveket írni. Járt Berlinben és Párizsban is, de Angliában telepedett le. Itt találkozott Korda Sándorral, a London Film tulajdonosával, aki forgatókönyvíróként alkalmazta, majd később itt ismerkedett meg Michael Powellel is, akivel sok közös filmet készítettek. 1943-ban vele alapította meg az Archers Film stúdiót. 1943-ban kapta meg az Oscart a A 49-ik szélesség fok forgatókönyvéért.

Érdekességek Pressburger Imréről:

#1: Unokái között megtaláljuk Kevin MacDonaldot, aki szintén Oscar-díjas dokumentumfilm rendező. Írt nagyapjáról életrajzot és rendezett róla egy dokufilmet is The Making of an Englishman címmel 1995-ben.

#2: Szintén az unokája Andrew MacDonald, aki többek között a Trainspotting, a 28 nappal később és Az utolsó skót király producere volt.

Michael Curtiz: Kertész Kaminer Manó néven látta meg a napvilágot 1886-ban, Budapesten. Színészetet is tanult, aztán végül rendezésre adta a fejét. Több európai országban is szerencsét próbált, többek között Dániában, Ausztriában és Németországban is. 1926-ban az Államokba emigrált, ekkor vette fel a Kertész Mihály, azaz Michael Curtiz nevet. Hollywoodi karrierje során több, mint 100 filmet készített. 1944-ben a Casablanca rendezéséért Oscart kapott.

Érdekességek Kertész Mihályról:

#1: Örökbe fogadott egy 10 éves fiút az USA-ban, őt John Meredyth Lucasnak hívták. Azt mondta mostohaapjáról, hogy 5 különböző nyelvet beszélt, de mindet hibásan. Sokszor esett meg, hogy a magyar akcentusa miatt félreértették színészei a rendezőt.

#2: A rendező házát Jodie Foster vette meg.

#3: Kertész Mihály harcolt az első világháborúban is.

#4: 12-szer dolgozott együtt Errol Flynnel és 8-szor Humphrey Bogarttal.

#5: Az egyik filmjének forgatásán kiakadt és ezt mondta, természetesen rossz angollal: "You think you know fuck everything and I know fuck nothing. Well let me tell you, I know fuck all!"

Nyers fordításban ez annyit tesz: "Azt hiszitek mindent olyan kibaszottul jól tudtok és én kibaszottul nem tudok semmit. Nos, engedjétek meg hogy azt mondjam: megkúrom mindannyiótokat. " Természetesen azt akarta mondani, hogy ő kibaszottul tud mindent.

Paul Lukas: Budapesten született 1891-ben Lukács Pál néven. Mindig is színész szeretett volna lenni, ezért elvégezte a színi tanodát. 1916-ban Kassára ment, majd 1918-ban szerepet kapott első filmjében. Sokat játszott a Vígszínházban, majd Hollywoodba ment szerencsét próbálni. 1944-ben kapta meg az Oscart az Őrség a Rajnán című film főszerepéért.

Érdekességek Lukács Pálról:

#1: Szeretném ajánlani ezt az írást Lukács Pál életéről, mely bemutatja a küzdelmeket, melyet ki kellett állnia ahhoz, hogy odáig eljusson Amerikában, ahova csak kevés magyarnak sikerült. Nagyszerű írás, mely Lukács Pál személyes élménybeszámolóit is tartalmazza, valamint zseniálisan felfesti a néma és hangosfilm közti váltás nehézségeit a színészekre nézve. Érdemes elolvasni hosszú terjedelmének ellenére is.

#2: Lukács Pálé a 687. bronzcsillag a Hírességek Sétányán, Hollywoodban.

George Pal: 1908-ban látta meg a napvilágot Cegléden, Marczincsák György néven. Nagyszülei nevelték fel, építészi diplomát szerzett. Nehezen talált állást, a Hunnia Filmnél helyezkedett el, némafilmeket feliratozott. Később a stop-motion technológia úttörője, a rajzolt hátterek előtt fából faragott figurákkal készítette el rövidfilmjeit. Puppetoon-oknak nevezte el őket, melyek kifejlesztéséért később, 1944-ben életműdíjat kapott az Akadémiától. Ezután a Paramount berkeiben dolgozott tovább.

Érdekességek Marczincsák Györgyről:

#1: Filmjei 8 Oscar-díjat zsebeltek be.

#2: Rengeteg filmet hagyott félbe idő vagy pénzhiány miatt.

#3: Megcsinálta az első látványos effektekkel teletűzdelt popcornfilmet, a Világok Harcát H.G.Wells regénye alapján. Az írónak annyira tetszett, hogy felajánlotta neki, válasszon még egy novellát tőle és filmesítse meg. George Pal a The Time Machinet választotta.

#4: Minden filmjében feltűnt egy cameo erejéig Woody Woodpecker (Fakopáncs Frici), mert megalkotójával, Walter Lantzal nagy haverok voltak.

#5: Számára mindig a következő filmje volt a kedvence, így alkotásai közül nem is emelt ki soha egyet sem.

Adolph Zukor: Más néven Zukor Adolf. Ricsén született, 1873-ban. 15 éves korában elment szerencsét látni, alig pár dollárral a zsebében, így került Amerikába. Rövid időn belül karriert csinált és megalapította a Paramount stúdiót. 1949-ben mindezért életműdíjat kapott az Akadémiától.

Érdekességek Zukor Adolfról:

#1: 1983-ban látta élete első filmjét, akkor döntötte el, hogy filmgyártásra adja a fejét. Nem a művészet miatt, csakis a financiális dolgok érdekelték az egykori szűcsöt.

#2: 1912-ben megvette a francia Queen Elizabeth című film forgalmazási jogát, mellyel Amerikában bankot robbantott, így megalapíthatta a Famous Players is Famous Plays Company-t, ahol az első igazi filmcsillag, Mary Pickford is kezdte. Ezek után megállíthatatlanná vált, 1914-re már évi 30 filmet készített és megnyitotta 3500 férőhelyes mozipalotáját a Broadwayn.

#3: Ő volt az első, aki bevezette a kizárólagosságot. Színészei más stúdió filmjeiben nem szerepelhettek. Olyan hírességek kerültek ki ekkor keze alól, mint Douglas Fairbanks, Pola Negri, Gloria Swanson és természetesen Paul Lukas is.

#4: 1916-ban Jesse L. Lasky Feature Film Company nevű stúdiójával. Zukor Adolf lett az elnöke a hatalmas fúziónak és mivel szerette volna megkaparintani a forgalmazási jogokat is, és mivel William Hodkinson nem volt hajlandó beolvadni, ezért megbuktatta a mogult és úult erővel tört a piacra, most már Paramount Pictures néven.

#5: Hollywood egy magyar férfinak köszönheti, hogy most úgy tündököl, ahogy.

#6: 103 évig élt, a 100. születésnapján hatalmas bulit csaptak, hogy megünnepeljék. A Paramount később eladta a tortán lévő mindahány szál gyertyát, fejenként 1.000 dollárért, amit eljótékonykodtak.

Rózsa Miklós: 1907-ben Budapesten született, vegyészmérnöknek tanult Lipcsében. Eközben kisebb-nagyobb tanulmányokat is folytatott, mint zeneszerző. Párizsban is élt egy kis ideig, majd 1935-ben Londonba ment, 1936-ban az egyik Korda produkció zenei aláfestését már ő komponálhatta. 1940-ben letelepedett Hollywoodban és olyan filmek zenéiért kapott Oscart, mint a Spellbound (1945), az A Double Life (1947) és a Ben-Hur (1959).

Érdekességek Rózsa Miklósról:

#1: Ő volt az egyik legismertebb és legelismertebb zeneszerző Hollywoodban. Ezt bizonyítja, hogy 17 Oscar-jelölést kapott, melyből 3-at díjra is váltott.

#2: Olyan nevekkel dolgozott együtt, mint Hitchcock, Billy Wilder, George Cukor és Mankiewicz.

#3: Életében mintegy 90 filmhez készített zenét.

#4: Mindvégig hű maradt magyarságához, ezért is lehet, hogy nem angolosította nevét.

#5: Különc volt, hiányos tudással rendelkező kollégáit általában megvetette, de a producereknek esze ágában sem volt mást keresni helyette.

Robert Pirosh: A kakukktojás, de mindenhol együtt emlegetik a nagy magyar Oscar-díjasokkal, így itt a helye. Annak ellenére, hogy nem Magyarországon született, magyar származású forgatókönyvíró, aki 1949-ben a Battlegroundért kapta meg az Oscart.

Marcel Vertés: Vértes Marcell. 1895-ben született Budapesten. A képzőművészeti főiskolára járt, de rajzait már korábban is közzétette pár akkori folyóirat. Később könyvekhez illusztrált. Megfordult Bécsben, Párizsban, majd 1935-től amerikai lapoknak (Vanity Fair, Vogue, Esquire) is dolgozott. 1940-ben New Yorkba emigrált. 1952-ben két Oscart is kapott a Moulin Rouge-ért, egyet a jelmezekért, egyet a díszletekért.

Érdekességek Vértes Marcellről:

#1: Talán a legszembetűnőbbel kezdeném. Alig van pár hazai oldal, mely foglalkozik életével és ezek többsége meg sem említi, hogy két Oscart nyert.

#2: Aktokat is készített, a New Yorkból Európába szállítandókat egyszer egy vámtiszt nem engedte a hajóra tenni, mert erkölcstelennek találta őket. Ekkor már világhírű festőművész volt.

#3: 1961-ben a cannes-i filmfesztivál zsűrijébe is beválaszották.

#4: A Philadelphiai Múzeum ösztöndíjat alapított emlékére.

Alexandre Trauner: Budapesten látta meg a napvilágot, 1906-ban, Tauner Sándorként. Tehetsége hamar kiütközött, Rippl-Rónai József növendéke is volt. Az egyre erősödő antiszemitizmus miatt Franciaországba költözött 1929-ben. Párizsban összeismerkedett Lazare Meerson díszlettervezővel, akinek hatására fordult a filmezés irányába. Marcel Carné filmrendező vette szárnyai alá. 1955-ben már világhírű volt, ekkor ismerkedett meg Billy Wilderrel, akinek hatására az USA-ba költözött. 1960-ban a Legénylakásért Oscar-díjat kapott, mint a legjobb díszlet.

Érdekességek Tauner Sándorról:

#1: A harmincas években gyakran járta Párizs utcáit két magyar fotográfus barátjával, Brassival és André Kertésszel, lefényképezve az épületeket és a várost. Ma már köztudott, hogy a 30-as évek Párizsa szinte csak az ő jóvoltukból maradt fenn a képek és díszletek által. Mivel azóta rengetegszer újjáépítették, így ezek a források őrizték meg a mai nemzedéknek, milyen volt a 30-as évek Párizsa.

#2: Barátja, Jacques Prévert egy költeményben is megemlékszik barátjáról, melynek a Díszletek címet adja.

#3: 1980-ban a berlini filmfesztivál, míg '86-ban a cannes-i filmfesztivál zsűrijébe is beválasztják.

#4: 1990-ben Cherbourg városa díszpolgárának nyilvánítja. A '70-es évekig itt élt.

#5: Büszke volt rá, hogy magyar, magyarságát sosem adta el és anyanyelvét sem feledte soha.

George Cukor: Amerikában, New Yorkban született 1899-ben, de magyar szülőktől, magyar családban nőtt fel. Színházi segédrendezőként kezdett dolgozni, majd a '20-as évektől rendező lett a Broadwayn. A hangosfilm megjelenésével Hollywoodba ment, a Paramountnál kezdett el dolgozni. 1964-ben kapta meg az Oscart a My Fair Lady-ért.

Érdekességek George Cukorról:

#1: Előszeretettel filmesített meg színdarabokat, a My Fair Lady is feldolgozás.

#2: Ő rendezhette volna az Elfújta a szelet, de a forgatás megkezdése után 10 nappal kirúgták. Az ok kreatív nézetkülönbség, de sokak szerint nagyban játszott közre, hogy a főszereplő, Clark Gable-nek fóbiái voltak a rendező homoszexualitásával kapcsolatban.

#3: Nagyszerű rendező volt, filmjeiben 21 színészt jelöltek Oscar-díjra, közülük 5 át is vehette. Olyan filmcsillagokkal dolgozott együtt, mint Marilyn Monroe, Greta Garbo, Katharine Hepburn, Audrey Hepburn, Ingrid Bergman és Judy Garland.

Joseph Kish: Született Kiss József néven 1899-ben, Szontán. Kereskedőnek tanult, de vonzotta a kirakatrendezés is. A sorozás elől Nyugatra menekült, sokáig Detroitban húzta meg magát. 1922-ben, miután letelepedett Hollywoodban, összetalálkozott egy magyar színésszel, aki azonnal beszervezte statisztának. Ezután Korda Sándor magához hívta stúdiójába, ahol menyíltak előtte a kapuk. 1965-ben a Bolondok hajójának díszleteiért hazavihette az Oscart.

Érdekességek Kiss Józsefről:

#1: Olyan jól sikerültek a hajó díszletei, hogy senki sem vette észre, hogy valójában nem egy hajón, hanem a Columbia Pictures műtermében készült el a film.

#2: Miután megkapta Oscar-díját, többször is hazalátogatott és csillogó szemmel mutogatta mindenkinek trófeáját.

Ernest László: 1898-ban Budapesten született. A háború elől emigrált az Államokba, ahol segédoperatőrként kapott állást. A Paramount vette szárnyai alá, itt vált operatőrré is. Számos filmen dolgozott együtt Stanley Kramerrel, az akkoriban nagyon híres független filmes rendezővel. Aztán eredményesen dolgozott Kiss Józseffel együtt a Bolondok hajóján, aminek fényképezéséért megkapta az Oscart, 1965-ben.

Érdekességek Ernest Lászlóról:

#1: Elszomorító tény, hogy egyik hazai honlapon sem találkoztam az életrajzával.

#2: Az American Society of Cinematographers (Amerikai operatőrök egylete) elnöke 1972-1974-ig.

Zsigmond Vilmos: 1930-ban, Szegeden született. A Filmművészetire járt, 1956-ban barátjával, Kovács Lászlóval filmezte le a forradalom eseményeit. El kellett hagyniuk az országot, Los Angelesben telepedtek le. A '60as évektől kis költségvetésű horrorokat és b-filmeket csinált. Első komolyabb munkája a '71-es The Hired Hand, melyre felkapták a nagyok a fejüket. Ezek után a legmenőbb hollywoodi rendezőkkel dolgozott együtt. 1977-ben kapta meg az Oscar-díjat Spielbergel közös munkájáért, a Harmadik típusú találkozásokért.

Érdekességek Zsigmond Vilmosról:

#1: Fiatalkorában megjósolta neki egy cigányasszony, hogy arra hivatott, hogy átkeljen a nagy óceánon és híres művész legyen belőle.

#2: Olyan emberekkel dolgozhatott együtt, mint Brian de Palma, Altman, Spielberg, Scorsese és Jack Nicholson, hogy a többi világklasszist ne említsem.

#3: Szeged díszpolgárává nevezte ki.

Rofusz Ferenc: 1946-ban Budapesten született. Általános iskolában elkezdett érdekelődni a filmkészítés iránt, ezért az akkori rajzkörbe járt. Később a Mafilmhez szegődött, mint díszletfestő és trükkfilmrajzoló. 1968-ban felvételt nyert a Pannónia Filmstúdióba, ahol fázisrajzolóként kezdett dolgozni. Később kulcsrajzoló, aztán animátor vált belőle. Segédkezett a '73-as János Vitéznél, majd Jankovics Marcell mellett társrendezője lett a Gusztávnak. 1981-ben, a A légyért megkapta a legjobb animációs rövidfilm Oscarját.

Érdekességek Rofusz Ferencről:

#1: Oscar-díja az első hazai Oscar. A Légy mindössze 3 perces. Itt lehet megnézni.

#2: 1988-ban beadta papírjait a bonni nagykövetséghez, állandó letelepedési engedélyt kapott. Azóta Kanadában él, a Nelvanánál dolgozik.

#3: Mikor a Pannóniába felvételizett a 60 jelentkezőből csak hatot vettek fel. Olyan nevek tanítgatták őket, mint Jankovics, Dargay, Nepp és Gémes.

#4: A Légy forgatókönyvét többször is elutasították, egyszer még fantáziátlannak is titulálták.

Szabó István: Budapesten született, 1938-ban. Szülei orvosnak szánták, de ő már 16 évesen filmrendező akart lenni. 1961-ben végzett a Filmművészetin. Eslő munkahelye a Híradó és Dokumentumfilmgyárban volt. Ekkor már rövidfilmjeivel is feltűnést keltett. 1958-ban megalapította a Balázs Béla Stúdiót, ahol első filmje is készült. 1981-ben megkapja a Mephistóért az Oscart, mint a legjobb külföldi nyelvű film.

Érdekességek Szabó Istvánról:

#1: A rendező fejlődését nagyban befolyásolta Truffaut és Godard, de Fellini és Bergman is nagy hatással voltak rá.

#2: Állandó operatőre Koltai Lajos, akit a Malénáért Oscarra is jelöltek.

#3: 1991 óta az Európai Filmművészeti Akadémia alelnöke.

Elek Zoltán: Mindössze annyit tudni róla, hogy 1985-ben megkapta a legjobb smink Oscart a Mask (nem a Jim Carrey féle) című filmért. Olyan filmekben működött közre, mint az Indiana Jones 3, Rocky 5, Függetlenség napja, Godzilla, Harcosok klubja, Grincs és még sorolhatnám.

Még kevesebbet tudni Böszörményi Zsuzsáról, aki 1991-ben, vizsgafilmjével elnyerte a diák-Oscart. A film címe Egyszer volt, hol nem volt.

1996-ban Szalay Attila kapott technikai Oscart.

És elérkeztünk a végére, de még itt is tartogatok meglepetéseket. Már ha valaki képes volt magát átrágni a töménytelen információn. (Az alább olvasható szösszenetre Neira hívta fel a figyelmem, köszönöm neki.)

2010. február 20-án a budapesti székhelyű Colorfront cég szoftverfejlesztői átvehetik jól megérdemelt technikai Oscarjukat. Mindezt a Lustre nevű fényelő program kifejlesztéséért kapják. Na de mi is az a fényelés, vetődhet fel bennünk a kérdés. Színkorrekciós képmanipuláció, mindez valós időben. De ez mit is takar? A fényelés az utómunka egyik meghatározó fázisa, melyek során a különböző helyszíneken, eltérő fényviszonyok között, különböző kameraállásokból és más-más objektívekkel készült, ezért eltérő színárnyalatú, telítettségű és világosságú felvételeket egységesítik.

A digitális fényelés lehetővé teszi akár egy moziteremben, valós időben a színkorrekciót. A Colorfront 2001-ben kifejlesztette a Gyűrűk Ura számára a SACC (Stan Alone Color Corrector) rendszert, ezzel elsőnek vált lehetségessé egy film digitális fényelése. Ezután a hollywoodi EFILM bérelte fel őket, hogy először teljes hosszában fénylejenek egy filmet. Ez volt a Katonák voltunk.

A Lustre nevű programmal képesek digitálisan fényelni egy-egy filmet. A programot 2003-ban dobták ki a nagyvilág szeme elé, azóta meghatározó jelentőséggel bír. Több filmet is fényletek azóta vele: Da Vinci-kód, Apocalypto, A Faun labirintusa, Karib-tenger kalózai. Jászberényi Márk és testvére Áron, Perlaki Tamás valamint Priskin Gyula vehetik majd át a díjat, amiért éjt nappallá téve dolgoztak a programon.

Ha valaki nem adta fel és végigolvasta az egészet, először is had gratuláljak neki. Ha netán valakit kihagytam volna, attól elnézést kérek, de ha kapok ilyen kommentet, természetesen utánajárok és beveszem őt is a csapatba.